A Társaság célja a fogászati betegségek pontosabb diagnosztizálása és hatékonyabb gyógyítása érdekében a modern orvosi vizsgáló és gyógyító eszközök, módszerek, az ehhez kapcsolódó anyagok, gyógyszerek, eljárások és az orvostudomány haladását szolgáló programok támogatása.
Segíti a modern medicina eszközeinek elterjedését, ennek érdekében pályázatokat ír ki, pályázati jutalmakat adományoz, támogatja az egyetemi képzést, hazai és külföldi tanulmányutakat, kongresszusi részvételeket támogat. Részt vesz publikációk finanszírozásában.

Kiemelten kezeli a képzés és továbbképzés kérdéseit, tanfolyamokat, tudományos üléseket, konferenciákat, szimpoziumokat rendez..

Nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, támogat szűrővizsgálatokat, hazai és külföldi együttműködése révén ajánlásokat dolgoz ki a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A Társaság feladata, hogy az orvostudomány korszerű szemléletét és módszertanát terjessze, hazai és külföldi eredményeit ismertesse, és segítse a tudomány eredményeinek minél szélesebb körű megismertetését belföldön és külföldön egyaránt.

A Társaság céljai elérése érdekében területi szerveket is létrehozhat, irodákat létesíthet, ezentúl egyes szakmai területek vagy egyéb szempontok figyelembevételével munkacsoportokat hozhat létre és tarthat fenn a társaság felügyelete és irányítása mellett.
Belépési nyilatkozat és részletes tájékoztató az Ecto Derma Polyklinikán kérhető.

2002. december 18-án Budapesten megalakult és megkezdte tevékenységét a SZABÓ JÓZSEF FOGÁSZATI TÁRSASÁG.

A Társaság alapítványi keretben működik, székhelye Budapest 1085. József krt. 37-39. Itt élt és dolgozott Dr Szabó József professzor, itt találjuk egykori fogorvosi rendelőjét, könyvtárát. A hajdani helyiségekben ismét a stomatológia művelése kelt életre, az újonnan létrejött Társaság és az Ecto Derma Polyklinika tevékenysége révén.

A Társaság legfontosabb célkitűzései között szerepel Szabó József szellemiségének, oktató, gyógyító, tudományos munkájának feltárása, közkincsé tétele, emlékének ápolása, tanításának, iskolájának a mai kor szellemében történő gondozása, a magyar fogorvosi továbbképzés előmozdítása.

Dr Szabó József 1874. augusztus 30-án született Budapesten szegény értelmiségi család gyermekeként. Atyja Szabó József (1844-1916) tanár, édesanyja Gyulai Gaál Mária (1851-1925). Eminens diák volt a középiskolában, rendszeresen különórákon gyarapította tudását, szertárosként még közelebbről szeretett megismerkedni a tudomány rejtelmeivel. 1892-ben egyetemi hallgató lett a budapesti egyetem orvos karán.
Rendkívül sok tudományos munkával foglalkozik az élettan, anatómia, szövettan területén. 1897-ben szerzett orvosdoktori oklevelet, 1898-ban Árkövy meghívására díjas gyakornoki állást kap a Stomatológiai Klinikán, 1905-ben jelenik meg habilitációs közleménye, 1906-ban docentúrát kap fogászati műtéttanból. Már az első kutató éveiben megjelentek olyan közleményei, melyek évtizedeken keresztül - és még ma is - a nemzetközi fogászati irodalomban meghatározó jelentőségűek (a világon az elsők között írta le tudományos igényességgel a pulpaűr fokozatos beszűkülését, az ezüstsó hatását a szuvasodásra, a fogak replantációját, a "szárnyas" alsó fogsort, az extraxctiós sebek gyógyulását, a gumi szívó okozta ártalomról és számos más fogászati megfigyelést).
Több fogászati tankönyvet fordított magyar nyelvre, könyvfejezeteket írt, majd 1914-ben jelent meg első kiadásban nagysikerű tankönyve "A Gyakorlati Fogászat". Ez volt az első magyar nyelvű a fogászatot tudományos alapossággal feldolgozó tankönyv, mely páratlan módon megjelent olasz, spanyol nyelven is. Szabó Árkövy tanítványai közé tartozott, de a mester egy idő után már nem viselte igazán jó szívvel az Őt túlszárnyaló tanítványai - így Szabó - tevékenységét. Sajnálatos, hogy megromlott a viszony Árkövy és az Őt követő nemzedék kiváló tagjai között. 1919-márciusában Árkövy nyugdíjazását kéri, majd 1919.március 11-én az orvos kar Szabó Józsefet bízza meg a klinika vezetésével.
Szabó kiváló szervező, éleslátású jó gondolkodású vezető. Az 1800-as évek színvonalán álló Árkövy -féle Stomatológiai klinikát gyökeresen átalakítja. Kibővíti a röntgenosztályt, fogszabályozó osztályt létesít, fogtechnikai laboratóriumot állít fel, orvosi laboratóriumot, szájnyálkahártya betegek részére külön rendelőt létesít, kifejleszti a fekvőbeteg részleget, egységkészülékekkel szereli fel a klinikát, kiválóan felszereli a nagyműtőt.
A Szabó József által az 1920-as években a világ akkori színvonalán kialakított Stomatológiai Klinikán az azt követő 80 éven keresztül igen kevés építészeti, szerkezeti, fejlődést hozó változás történt. Kitűnő előadó, temperamentumos, élvezetes előadásokat tart. Fontosnak tartja a képzést és továbbképzést, példamutatóan felkészül minden előadására. A fogászat az orvoskaron nem volt kötelező tárgy, de Szabó előadásain -melyek közül több szombat délutánra esett - a hallgatók mellett, vidéki és fővárosi fogorvosok olyan számban jelentek meg, hogy a teremben már állóhelyek sem voltak szabadon. Nagy sikerrel és igen sokszor külföldi fogorvosok részvételével rendezett továbbképző kurzusokat a klinikán. Különösen az olasz, osztrák, német kollégák szerettek hozzá járni tanulni. Az egész világ szakmai elismerését vívta ki az 1931. szeptember 2-8 között Szabó vezetésével Budapesten megrendezett I. Nemzetközi Stomatológus Kongresszus. A világ 23 országából 1100-an jelentek meg.
Páratlan könyvtárat gyűjt össze, melyet később a klinikának adományoz, így a klinika 3500 kötetes szakkönyvtára a világon szinte páratlan szakirodalmat jelentett. Különféle általa készített mulázs és műszer- gyűjtemények egészítették ezt ki.
Szabó klinikai működésének ideje felöleli azt a negyed századot, mely alatt több mint 11 ezer orvostanhallgató hallgatta a stomatológiát, több mint 600 fogorvos kapott szakorvosi képesítést, és Szabó rendszeres továbbképző tanfolyamain 1922-től 741magyar és 20 külföldi vendégorvos fogorvos tanult a klinikán. Hat orvosa lett életében magántanár : Máthé Dénes, Morelli Gusztáv, Simon Béla, Horváth Lajos, Balogh Károly, Móczár László. Később további számos orvosa lett magántanár Máthé majd Balogh professzorsága alatt : Oravecz Pál, Molnár László, Szokolóczy-Syllaba Béla, Hattyasy Dezső, Lőrinczy Ervin, Kocsis Antal Gábor, Szenthe István, Varga István, Fodor György István, Rehák Rudolf, Sugár László, Máthé Gyula. Ők alkotják a magyar fogászat Szabó iskolájának legjelentősebb tagjait.
Kiváló gyógyító szakemberként, tehetséges kutatóként, eredményes oktatóként két évtizedes klinika igazgatói tevékenysége a magyar fogászat történetének páratlanul eredményes periódusát köszönheti Szabó Józsefnek. Iskolát teremtett, kiváló barátjával és munkatársával Salamon Henrikkel sokat dolgozott ennek továbbfejlesztésén.

A magyar fogászat tanításának úttörői Nedelko Döme, Barna Ignác, Iszlai József, majd Árkövy József munkássága vezetett hogy 1909 február 14-én megnyílt a Mária utcai Stomatológiai Klinika. Amikor 10 évvel később Szabó átvette a klinika igazgatását, úgy alakította át és fejlesztette, hogy Európa egyik legkiemelkedőbb fogászati intézményévé tette.
Kiemelkedő érdeme, hogy olyan klinikai légkört, munkakörülményeket tudott teremteni, hogy páratlan megtiszteltetésnek érezhették akik munkatársai lehettek. Évente két alkalommal közös vacsorát rendeztek, melyek fontos szerepet játszottak a klinikán kialakult hagyományosan baráti, kedélyes légkör fenntartásában.
Szabó József 1931-32 és 32-33-ban az Orvosi Kar dékánja, az Assoc. Stomat. Internac. elnöke, számos nemzetközi és nemzeti fogorvosi társaság elnökségi, vezetőségi és tiszteletbeli tagja.
Szabó József 1937.május 17-én halt meg, május 19-én temették el a Kerepesi úti temetőben.

1. A Szabó József Fogászati Társaság célja és tevékenysége (kivonat):
1.1. A Társaság az alapító okiratban rögzített célok megvalósítása érdekében tevékenykedik.
1.2. A Társaság célja a fogászati betegségek pontosabb diagnosztizálása és hatékonyabb gyógyítása érdekében a modern orvosi vizsgáló és gyógyító eszközök, módszerek, az ehhez kapcsolódó anyagok, gyógyszerek, eljárások és az orvostudomány haladását szolgáló programok támogatása.
Segíti a modern medicina eszközeinek elterjedését, ennek érdekében pályázatokat ír ki, pályázati jutalmakat adományoz, támogatja az egyetemi képzést, hazai és külföldi tanulmányutakat, kongresszusi részvételeket támogat. Részt vesz publikációk finanszírozásában.
Kiemelten kezeli a képzés és továbbképzés kérdéseit, tanfolyamokat, tudományos üléseket, konferenciákat, szimpoziumokat rendez.
Nagy hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, támogat szűrővizsgálatokat, hazai és külföldi együttműködése révén ajánlásokat dolgoz ki a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A Társaság feladata, hogy az orvostudomány korszerű szemléletét és módszertanát terjessze, hazai és külföldi eredményeit ismertesse, és segítse a tudomány eredményeinek minél szélesebb körű megismertetését belföldön és külföldön egyaránt.
1.3. A Társaság céljai elérése érdekében területi szerveket is létrehozhat, irodákat létesíthet, ezentúl egyes szakmai területek vagy egyéb szempontok figyelembevételével munkacsoportokat hozhat létre és tarthat fenn a társaság felügyelete és irányítása mellett.

1.4. A Társaság célja elérése érdekében:

    a./ referáló és vitaüléseket, oktatási programokat, ankétokat, szimpóziumokat, gyűléseket, konferenciákat és más összejöveteleket szervez
    b./ szakmai ismertető anyagokat, periodikákat, jegyzeteket, körleveleket, szakmai ajánlásokat és más kiadványokat ad ki.
    c./ figyelemmel kíséri a szakterületét érintő oktatási kérdéseket, javaslatokkal, bírálatokkal segíti azok megoldását, részt vesz oktatási programok szervezésében.
    d./ szakterületét érintő kérdésekben megkeresésére véleményt nyilvánít, illetve javaslatot tesz.
    e./ feladatai megoldása érdekében pályázatokat hirdethet, ösztöndíjakat adományozhat, jutalmakat tűzhet ki, emlékérmeket és díjakat alapíthat.
    f./ kapcsolattartásra törekszik mindazokkal a szakemberekkel, akik felkészültségüknél fogva a Társaság célkitűzéseit elő tudják mozdítani.