Tisztelt Érdeklődő!

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján igazságügyi szakértő az lehet, aki a külön jogszabály szerinti jogi vizsgát letette. Az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgáztatására vonatkozó részletes szabályokat a 10/2006. (III. 7.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) határozza meg.

A Szaktv. 18. §-ának (3) bekezdése értelmében az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételét kérő személyek és a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők részére a szükséges jogi ismeretek oktatásáról az igazságügyi és rendészeti miniszter gondoskodik; a jogi oktatáson való részvétel kötelező.

A Szaktv. és az IM rendelet értelmében tehát az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvételüket kérők, továbbá a 2006. január 1-jét megelőzően már az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők részére a jogi oktatáson és az azt követő vizsgán való részvétel - az az alól felmentett személyek körén kívül - kötelező, továbbá valamennyi, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő köteles az IM rendelet hatályba lépését követően, kétévente - vizsgakötelezettség nélkül - továbbképző tanfolyamon részt venni.

A jelentkezés szabályai

Az IM rendelet 8. §-a alapján a jogi oktatásra és vizsgára, illetve a kétévente megtartott továbbképző tanfolyamra történő jelentkezést írásban kell benyújtani az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz

A jogi vizsgáról

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, amelynek tananyaga a tanfolyamon kerül kiosztásra. Az írásbeli vizsgán a feladatlap megoldására két óra áll rendelkezésre. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvételüket kérők szóbeli vizsgát is tesznek, ahol az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság három tagjából álló bizottság előtt kell számot adni a tanfolyam elvégzése során megszerzett ismeretekről.


A tanfolyam és a vizsga alóli mentesség szabályai

Az IM rendelet 27. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az a szakértő, aki 2006. január 1-jét megelőzően több mint 10 éve igazságügyi szakértőként működik, a tanfolyam elvégzése és az azt követő vizsga letételére nem köteles.

Ugyanezen jogszabály 6. §-a alapján mentesül a vizsga alól, aki
a) egyetemi vagy főiskolai szintű felsőoktatásban az alapképzéshez kapcsolódó végzettség megszerzése vagy az azon túl előírt, a szakterületnek megfelelő szakirányú továbbképzés során legalább egy félévnek megfelelő oktatási időszak alatt jogi ismeretek oktatásban is részesült és eredményes vizsgát tett,
b) a jogi és igazgatási felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 31/2003. (XII. 17.) OM rendelet szerinti jogi szakoklevéllel rendelkezik, vagy
c) a végzettségének megfelelő területen tudományos fokozatot szerzett.

Az IM rendelet alapján a kétévente teljesítendő továbbképzés céljából tartott tanfolyam elvégzése alól felmentés nem adható.

A mentességi feltétel valamelyikének meglétét igazoló eredeti okiratot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részére meg kell küldeni.

A tanfolyam tananyaga

A jogi oktatás jegyzetei a tanfolyamon kerülnek kiosztásra. A tananyag az alábbi jogszabályokon alapul:

1./ Az igazságügyi szakértői működésről szóló jogszabályok és az igazságügyi szervezetre vonatkozó, az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásához szükséges rendelkezések:

a) 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről
b) 1995. évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról
c) 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet az igazságügy szakértői névjegyzék vezetéséről
d) 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról

2./ Az eljárási törvényeknek az igazságügyi szakértőket érintő rendelkezései:

a) 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról /21. §, 31. §, 38. §, 45. §, 63-70. §, 74-78. §, 81-84. §, 98-113. §, 119. §, 125. §, 161-162. §, 166-169. §, 184-186. §, 195. §, 244/A-244/D. §, 250-255. §, 262/A-262/B. §, 279. §, 281-286. §, 298-300. §, 404. §, 509. § 531. §, 554. §, 566. §, 591. §, 604. § (2) bekezdésének d) és e) pontja/

b) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról /1-12. §, 22-23. §, 29-41. §, 44. §, 96-99/B. §, 103-112. §, 114/A-114/B. §, 120. §, 133-134. §, 163-183/A. § 185-187. § 201-213. §, 218-219. §, 224-230/A. §, 233-236. §, 257-259. §, 324-340/A. §/

c) 2005. évi XLVIII. törvény az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

3./ A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései:

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról /1-2. §, 7. §, 8. § (1)-(2) bekezdés, 19. §, 20. §, 22-28. §., 29. §-30/A. §, 32/A-32/B. §, 33-34. §, 35. § (2) és (4) bekezdés, 37. §, 39-40. §, 41-44/A. §, 45-57. §, 70/A. §, 70/K. §/

4./ A személyes adatok védelméhez fűződő alapjogra, a személyiségvédelem és az adatvédelem követelményeire vonatkozó alapvető rendelkezések:

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról /1-8. §, 11-18. §/

5./ A gazdasági társaságok alapítására, működésére vonatkozó jogszabályok alapvető rendelkezései:

a) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról /1-6. §, 8-9. §, 11. §, 13-19. §, 21-22. §, 29. §, 33-34. §, 50. §, 65-68. §, 88-91. §, 108. §, 111. §, 119. §, 171. §/

b) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról /3-11. §, 22-23. §/

6./ Az Európai Uniónak a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapvető szabályai:

Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés /7. cikk, 14. cikk, 17. cikk, 43. cikk, 46. cikk, 49-50. cikk, 55. cikk, 249. cikk/

A hatályos jogszabályok a következő linkekre kattintva elérhetőek:

Jogszabálykereső

Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés